Fülszöveg:
„Anita Blake
szúr, mint a kihegyezett karó, és kemény, mint egy ezüst pisztolygolyó”
Olyan világban élünk, ahol a legfelsőbb bíróság döntése alapján a vámpírizmus megengedett. Ahol a halottkeltőnek lenni hétköznapi foglalkozás. Ahol a természetfeletti ügyeket a rendőrség különleges osztaga kezeli. Ahol mindennapos dolog, ha az ember zombikba, vagy patkányemberekbe botli.k St. Louis-ban valaki vagy valami gyilkolni kezdi a város legerősebb, leghatalmasabb vámpírjait. A rejtély felderítéséhez a vérszívók kénytelenek külső segítséghez fordulni. Ő Anita Blake. A legdögösebb halottkeltő és vámpírvadász a városban: Azt hitte, már mindent látott, de ez az ügy még neki is okoz meglepetéseket.
Laurell K. Hamilton regénysorozata Anita Blake főszereplésével.
Anita Blake |
Ebben a részben
ismerkedhetünk meg Anita Blake-kel, a bájos halottkeltővel és mellékesen
vámpírvadásszal. Ahogy a fülszövegben is írva vagyon, egy különleges megbízást
kell teljesítenie St. Louis-ban a város vámpír úrnőjének, Nikolaosnak. A
városban ugyanis valaki vagy valami sorra öli a vámpírokat, még az erős
vámpírmestereket is, Anitának pedig ki kell derítenie, hogy ki vagy mi a
tettes.
A lány először
visszautasítja a felkérést, egy balul elsült lánybúcsúztató miatt azonban
kénytelen elfogadni a munkát, ha életben akarja tudni a barátnőjét és saját
magát. A segítségére lesz egy erős vámpírmester, Jean-Claude is, akinek persze
megvannak a maga tervei is, amikhez Anita pont kapóra jön. Hiszen Anitát
vámpírkörökben csak úgy emlegetik, hogy a Hóhér, így ha a férfi legyőzi
Nikolaost, és ő lesz az új vámpírúr, akkor mivel is bizonyíthatná be legjobban,
hogy ő a leghatalmasabb, minthogy emberszolgájáva teszi a Hóhért. Persze mire
szegény Anita erre rájön, addigra megtörténik a baj és a négy jelből már kettőt
meg is kap.
A történet
E/1.-ben íródott Anita szemszögéből.
Laurell K. Hamilton |
A könyvet tavaly
nyáron olvastam el először, mert láttam a moly.hu oldalon, hogy nagyon sokan
szeretik, illetve volt egy kihívás is hozzá. Akkor egyáltalán nem tetszett,
most azonban újra elővettem, mert már nem nagyon emlékeztem rá, és folytatni
akartam a második kötettel (hátha az jobb lesz). Igazán meglepődtem, amikor azt
vettem észre, hogy ez nekem mégis tetszik. Talán az első olvasásnál nem volt
úgy hangulatom hozzá, ugyanis engem egy könyv értékelésében a hangulatom is
nagyban befolyásol, de ez egy másik téma.
Szóval most
ismét elolvastam, hogy el tudjam kezdeni a második kötetet, és hogy írni is
tudjak róla.
Anita Blake,
akiről a sorozat is szól, egy halottkeltő, vagyis feltámasztja a holtakat, akik
így zombik lesznek. nem teljen olyan filmes zombik, de majdnem. Ezek a járkáló
hullák (bár a vámpírok is azok, na mindegy) utasíthatók, hogy bármit
megtegyenek amit akarunk. Rendszerint annak az utasítását követik, akik
felkeltette őket. Anita születésétől fogva képes erre, de soha nem tudta, hogy
mihez kezdjen vele, mígnem létrejött a Halottkeltő Rt., és így biztos állása
nem lett a született tehetségének köszönhetően. A zombik megidézését
rendszerint a bírósági tárgyalásokhoz, vagy egy homályos végrendelet
tisztázásához és hasonló hétköznapi dolgok
miatt szokás megidézni a Hamilton által alkotott világban.
A halottkeltésen
kívűl azonban Anita még vámpírvadász is. A vámpíroknak nem szabad a szemükbe
nézni, mert képesek megbabonázni a tekintetükkel, de a halottkeltők
szakmájukból kifolyólag részben immúnisak a vámpírok piszkos kis trükkjei
ellen, így gyakran vámpírvadászok is. Igen ám, de mivel a vámpírok kezdenek
lassan olyan jogokkal élni, mint az emberek, így a vámpírvadászoknak manapság
már egy, mondjuk úgy elfajzott vámpír levadászásához is bírói végzés
szükségeltetik. Ez után viszont szabad a pálya.
Amint fentebb
írtam, Anitát felkéri Nikolaosz, hogy derítse ki, ki áll a vámpírgyilkosságok
mögött. Ez azonban már csak azért sem veszélytelen, mert a megbízó egy több
ezer éves vámpír, egy 12 éves kislány testébe zárva, aki egy pszichopata. Engem
konkrétan Claudiára emlékeztetett az Interjú a vámpírral c. filmben, akit
Kirsten Dunst alakított. Ő is megörült egy idő után, ugyan olyan kegyetlen volt
mint Nikolaosz, csak őt nem hagyták „kibontakozni”. :P
A mini
pszichopata mellett pedig méh ott van Jean-Claude is, akit Anita már elég régen
ismer, és aki segíteni akar a lánynak – látszólag –, de ott vannak az ő
személyes érdekei is, amik miatt csak újabb
veszélybe sodorja az ő kicsi halottkeltőjét.
A pasi egyébként
egy piszok disznó, mert hősnőnkkel végezteti el a halálos és piszkos munkát,
míg ő gyakorlatilag végigszunyókálja az egész kötetet. -.-
Ha mindez nem
lenne elég, akkor ott van még Edward, a bérgyilkosból lett vámpírvadász (aki
szerintem nem is váltott szakmát), aki szintén megfenyegeti Anitát, hogy árulja
el neki, hol van a vámpír úrnőjének nappali szállása, hogy végezhessen vele.
Persze utána vállvetve küzdenek meg egy csapat ghoullal, meg a mini
pszichopatával, így legalább tényleg van szegény nőcinek egy kis segítsége.
És még
sorolhatnám, hogy ki mindenki akar neki ártani, és ki mindenkit haragított
magára kedvenc kis halottkeltőnk, de elég hosszú lenne a lista…
Száz szónak is
egy a vége, a könyv tele van izgalmas jelenetekkel, rengeteg vérrel, zombikkal,
vámpírokkal, ghoulokkal, alakváltókkal és sok-sok természetfeletti lénnyel,
akik közül néhányat gyanítom még csak ízelítőnek kaptunk.
Érdekesség:
A Bűnös vágyak, ami a könyv címe is, egy vámpír sztriptíz bár, melynek
tulajdonosa Jean-Claude.
Kiadó: Agave
Sorozta: Anita Blake #1
Terjedelem: 246 oldal
Kiadás éve: 2003
Fordította: Jellinek Gyöngyvér
Borító: Puhafedeles
Eredeti ár: 2.280 Ft
Borító: 4*
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése