A következő címkéjű bejegyzések mutatása: paranormal-romance. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: paranormal-romance. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. szeptember 12., csütörtök

J. R. Ward: Éjsötét szerető


J. R. Ward: Éjsötét szerető
Sorozat: Fekete Tőr Testvériség #1
Az éjszaka sötétjében halálos küzdelem folyik a vámpírok és a vadászok között. A Fekete Tőr Testvériség hat vámpírharcosa felesküdött rá, hogy megvédi a vámpírokat a rájuk törő ellenségtől. Vezetőjük, a jóképű, emberfeletti erővel bíró Wrath maradt az egyetlen tisztavérű vámpír a Földön. Szülei gyilkosait keresi, hogy végre kiegyenlítse a számlát. Küldetése során találkozik a gyönyörű Beth-szel, aki mit sem tud származásáról: nem sejti, hogy félig vámpír. Wrath-nak be kell vezetnie a lányt a halottak világába, hiszen ez az öröksége, a sorsa… Egy új érzés, a testét gyötrő nyugtalanság miatt Beth képtelen ellenállni a veszélyesen vonzó férfinak, aki éjszakánként meglátogatja, ám történetei a Testvériségről és a vérről megijesztik. A férfi érintése lángra lobbantja Beth-t, ám ez egy fenyegető, mindkettőjüket felemésztő vágy…

Kettejük szerelméről, erotikus szenvedélyéről szól a Fekete Tőr Testvériség sorozat lebilincselő első könyve, mely az elmúlt évek legnagyobb romantikus bestsellere lett világszerte.
Kiadó: Ulpius-ház
Soroza: Fekete Tőr Testvériség #1
Eredeti cím: Dark Lover
Terjedelem: 528 oldal
Kiadás éve: 2008
Fordította: Lukács Lászlóné
Borító: Puhafedeles
Eredeti ár: 2.990 Ft
Kedvenc rész: Mikor Fritz spenótos palacsintát vitt a Testvériség tagjainak és azok olvadoztak tőle, hogy milyen finom, miközben meg úgy néznek ki, mint a maffiózók és úgy is viselkednek. Vicces jelenet volt. :D
Kedvenc szereplő(k): a FTT tagjai - Wrath, Rhage, Zsadist, Vhishous, Phury és Thor + még Butch, a zsaru
Legutálatosabb szereplő(k): Mr. X, illetve az összes alantas
Mélypont: az alantasokról szóló részeket nem szerettem, már néha untattak
Történet: eredeti annak ellenére, hogy vámpíros, bár nem ez lett a kedvenc részem
Borító: 3*

Előttem már nagyon sokan olvasták és írtak véleményt a sorozatról, illetve az első részről, így úgy gondolom, hogy semmi újat nem tudnék róla mondani, ezért nem is terveztem róla túl hosszú posztot írni.

Úgy akadtam rá, hogy még jóval a blogolós korszakom előtt, mikor még csak belekóstoltam az igazi könyvmoly létbe, akkor kezdtem el kutakodni a paranormal-romantikus könyvek után, és láttam, hogy ez egy eléggé népszerű sorozat. Igaz, hogy elegem volt már a vámpíros könyvekből, de pont a népszerűsége miatt én is beszereztem az első részt.

Első olvasásra ez a rész annyira nem tetszett, majd kb. másfél év múlva újra elővettem és ismét elolvastam. Most sem tetszett jobban ennek a résznek a története, mint korábban, de maga a sorozat mégis érdekelni kezdett annyira, hogy folytatni akarjam.

A fülszöveg eléggé jól leírja, hogy miről fogsz szólni a történet, azonban mégsem hagyatkozhatunk rá teljesen, mert egyáltalán nem adja vissza azt a világot, amit az írónő a könyv lapjaira vetett. Bár írtam, hogy ez a történet, konkrétan nem tetszett, mármint ahogy Beth és Wrath összecsiszolódnak, de a világ, amelyet kitalált, s amelyet még csak most kezdek megismerni, nagyon megtetszett. Úgy gondolom, hogy a piacon megjelenő rengeteg paranormál-romance, azon belül pedig a vámpíros regények között is egyedülálló, izgalmas, romantikus és humoros történet, mely remélem a sorozat további köteteiben is ugyanúgy megmarad, ha nem még jobb lesz.

Igazán kíváncsi lettem a testvériség többi tagjára is, főleg Rhage-re, mivel ő a tipikus szépfiú, és baromi jó a humora, de Zsadistra is, nem csak a múltja miatt, hanem mert láttam, hogy sokaknak a kedvence, amit most nem értek, de remélem, meg fogok.


Mázli, hogy anyunak ez a kedvenc sorozata, így nincs is más dolgom, mint levenni a polcról és folytatni az olvasását. ^^


2013. június 7., péntek

Kresley Cole: Vámpírszerető

A TALIZMÁN KUPA
"Becsapós és kimerítő, az egész földet behálózó kincsvadászat mágikus talizmánok, amulettek és más rejtélyes értéktárgyak után." Kétszázötven évenként rendezik meg. Fő védnöke Rióra, a lehetetlenség istennője. Az utolsó öt alkalommal Dermedtszívű Kaderin valkűr lett a győztese.

Kresley Cole: Vámpírszerető
Sorozat: Halhatatlanok alkonyat után 2.
Évszázadokkal ezelőtt egy lidérces éjszakán Sebastian Wroth vámpírrá változott. Telve gyűlölettel és örök magányra kárhoztatva nem sok értelmét látja az életnek, amíg egy gyönyörű és veszedelmes teremtés el nem jön hozzá, hogy megölje. A Dermedtszívű Kaderin két imádott leánytestvére a vámpírok áldozatává vált, azóta a valkűrnek nincsenek érzései. Mégis valahányszor találkozik Sebastiannal, újult erővel támad fel benne a kéjvágy, és képtelen véghezvinni küldetését. Sebastian és Kaderin menthetetlenül egymásba szeretnek, és közösen titokzatos ereklyék nyomába indulnak ősi sírokon és katakombákon át, akár a történelmet is újraírva, hogy elnyerjék az örök boldogságot. Ám eljön a pillanat, amikor Kaderin választásra kényszerül; szerelem vagy család, élet vagy halál.
Kresley Cole világhírű sorozata megérkezett. A számos országban bestseller regényeket fergeteges akciók, ördögien szenvedélyes szex és lenyűgöző szereplőgárda jellemzi. A Vámpírok alkonyat után sorozat az olvasókat egy varázslatos és démoni világba vezeti, ahonnan nincs visszaút.

"Lélegzetelállító" - Julia Quinn

"Szexi és eredeti" - Heather Graham
Kiadó: Ulpius-Ház
Soroza: Halhatatlanok alkonyat után #2
Eredeti cím: No Rest for the Wicked
Terjedelem: 440 oldal
Kiadás éve: 2009
Fordította: Kovács JánosBR> Borító: Puhafedeles
Eredeti ár: 3.499 Ft
Kedvenc rész: Mikor Kaderin olyan sok év után újra megölelheti a testvéreit.
Kedvenc szereplő(k): Sebastian, Bowan, Regin és Nix - bár e két utóbbi személy eléggé keveset szerepelt most
Legutálatosabb szereplő: Lucyndey, de mégis érdekes volt ő is.
Mélypont: konkrétan nem volt, már néha az évődésükből volt elegem.
Történet: Szerencsére szöges ellentéte az első kötetnek, így aki nem akarja a Vámpíréhség miatt folytatni a sorozatot, annak üzenem, hogy az csak egy nagyon bevezető rossz kötet volt.
Borító: 3*

Ahogy a sorozat első része, ez a kötet is egy újraolvasás volt. Egyrészt szerettem volna felfrissíteni, hogy tudjak róla egy rövidke értékelést írni, másrészt pedig az Halhatatlanok alkonyat után (Őmmortals After Dark) az egyik kedvenc sorozatom, tehát úgyis megint sor került volna rá.

Ez a rész Dermedtszívű Kadern (valkűr) és Sebatsian Wroth (vámpír) párosáról, egymásra találásáról szól. Főszereplőink már a történet legelején találkoznak egymással, mivel Kaderint azért hívták egy kis falu lakói, hogy végezzen az őket rettegésben tartó vámpírral. Egyikük sem sejti, hogy ez a találkozás gyökerestől felforgatja mindkettőjük életét és örökre meg is változtatja azt.
A történet egésze egy, a halhatatlanok számára rendezett véres valóságshown, a Talizmán Kupán játszódik, aminek lényege, hogy a világ különböző pontjain lerejtett ereklyéket fel kell kutatniuk a versenyzőknek, amikért előre meghatározott pontokat kapnak. Az a két versenyző, akik elérik a maximális pontszámot indulhat a fődíjért, mely ez esetben különös jelentőséggel bír. Ez a díj ugyanis egy kulcs, mely ajtót nyit a múltba, s így Kaderinnek esélye nyílhat rá, hogy újra találkozhasson és megmenthesse 1000 éve elvesztett ikerhúgait. De nem a valkűr az egyetlen, aki elvesztett valakit, akit nagyon szeretne visszakapna, s így szokásos ellenfele mellett -, aki egy Lucindey nevű szirén - egy újabb vetélytárssal is számolnia kell, méghozzá Bowan MacRive (vérfarkas) személyében. Emellett pedig ott van Sebastian is, aki igyekszik mindig a valkűr kedvében járni, hogy elnyerje a lány kegyeit.

Szintén ellentétben az első kötettel, itt nem a szexen volt a fő hangsúly - pontosítok, nem csak azon volt a fő hangsúly. Ott már jobban előjött az, hogy a két szereplő ne csak testileg, hanem lelkileg is jobban egymásra találjon, miközben szembe néznek saját démonaikkal is és igyekeznek legyőzni azokat. Azért nem kell itt olyan komoly dolgokra gondolni, elvégre ez egy paranornaml-romance, és mint így nem ennek a műfajnak a feladata a komoly, az egész társadalmat érintő problémák feltárása, itt csak két személy szerelméről van szó, illetve az előtte lévő vívódásról, huzavonáról.
Mint fent említettem, egyszer már olvastam, de annyira nem emlékeztem már rá, csak arra, hogy akkor annyira nem tetszett, most viszont olyan izgalommal faltam a sorokat, hogy mire észbe kaptam már ki is végeztem, közben pedig a kedvenc könyveim egyike lett.

A Talizmán Kupa nagyon jó ötlet volt az írónő részéről, de szerintem nem volt annyira részletesen kidolgozva, mint amennyire lehetett volna, amit sajnálok, mert szívesen olvastam volna több jelenet is, ami ott, közben játszódik.
Az viszont kárpótolt, hogy itt több volt az akció, pörgősebb a cselekmény és a férfi és női főszereplők majdhogynem szöges ellentétei voltak egymásnak - az első és második kötetet összehasonlítva. Kaderin és unokahúga Emma között óriási a különbség. Kad mindig is sokkal mozgalmasabb és izgalmasabb életet élt mint Emmaline, egy ízig vérig valkűr, egy igazi harcos. Sebastian pedig, bár ő is birtokolni akarj a neki rendelt nőt, mégse olyan barbár módon, mint Lachlain (vérfarkas). Bastian sokkal kedvesebb és aranyosabb, nem erővel akarja rávenni aráját, hogy szeresse és maradjon vele, hanem el akarja bűvölni, mindig igyekszik a lány kedvében járni, bármit megtenne érte, és soha nem adta fel. Nagyon édes volt! :3 Annak ellenére hogy vámpír (pöttyet már elegem van belőlük) nagyon megkedveltem és az egyik kedvenc férfi karakterem lett.
Aminek szintén nagyon örültem, hogy a kedvenc vérfarkasom is elég sokat szerepelt, nevezetesen Bowan MacRive. Micsoda szerencse, hogy az ő kötete a következő és már régen megjelent. ^^


Összességében nézve:
Sokkal izgalmasabb volt, mint az első kötet, nem is volt benne túl sok nyafi, csak a szokásos évődés a két fél (Kaderin és Sebastian) között, de ez nem zavart, mivel közben akció is volt bőven, nem laposodott el a történet. A kedvenc vérfarkasomról is olvashattam benne, viszont Regin és Nix nagyon keveset szerepeltek. :/
Plussz pont azonban, hogy a Talizmán Kupa fő helyszíne, ahova az utolsó ereklye volt elrejtve a fődíjhoz, kis hazánkban, Magyarországon játszódott. :D