Cat Adams: A vér dala

Fülszöveg:

Celia Graves, a profi testőr számtalan különös megbízást teljesített már, felvéve a harcot mind az emberi, mind a természetfeletti lényekkel. Ám a legújabb feladata minden eddigin túltesz. Különc ügyfelét, a kis kelet-európai állam hercegét nem csak a terroristáktól kell megvédenie, a túlvilági lények egész hada is az arisztokrata nyomába ered. Celia balsejtelme a megbízással kapcsolatban nem alaptalan: egy váratlan támadás utáni reggelen arra ébred, hogy szervezete részben átalakult. Néhány barátja - egy különleges képességű mágus, egy vérfarkas és egy tisztánlátó rendőr - összefog annak érdekében, hogy Celia túlélje a támadásokat, miközben fel kell kutatnia ellenségeit, és rá kell jönnie arra is, kinek áll érdekében, hogy eltegye az útból a fiatal uralkodót.

Mikor megláttam az Egmont facebook oldalán, hogy új szerzőt fognak bemutatni, nagyon megörültem. Mint sokakat, engem is elbűvölt a borító és a fülszöveg. Pontosan a születésnapomon rendeltem meg és alig vártam, hogy megérkezzen. Utána mást kezdtem el, majd a húgom kezdte el olvasni, így most jutottam oda, hogy végigrágjam magam rajta.

Olvastam már több kritikát is róla, de reménykedtem benne, hogy nem lesz olyan rossz ez. Sajnos nagyon csalódtam benne. :(

A könyv igazán jól van tálalva: hihetetlenül gyönyörű borító, megkapó fülszöveg. De a tartalma rémes. Szerintem semmi következetesség nincsen benne. Vagy idegesítő volt, vagy unalmas. Alig volt benne valami akció, pedig a fülszöveg alapján valami pörgős, soklényes, akciódús könyvre számítottam. Ehhez képest számoltam az oldalakat, hogy mikor fejezem már be. És mikor a végére értem, csak azt tudtam gondolni, hogy na végre, hogy vége. Nagyon sajnálom, mert igazán nagyon akartam szeretni, de nem ment. :(

A legnagyobb részében Celia önsajnálatában dagonyázik, majd nyafog, kicsit törődik másokkal (de csak picit), majd megint önsajnálkozik és nyafog. A nyomozásról alig van valami, ráadásul az is csak néha be van rakva a nyifi-nyafi közben, hogy na legyen már benne krimi is. De sokszor kellett kapkodnom a fejemet, hogy most mi van? Hogy jön ez ide, hol is járunk most?

Maga az alaptörténet viszont nagyon tetszett, és ahogy elrontották, annyi erővel akár jól is megírhatták volna.

C. T. Adams és Cathy Clamp

Az elején azzal indul, hogy Celia Graves – hősnőnk – új megbízatásában dolgozik, vagyis megvédi a herceget, ahogy az a fülszövegben is le van írva.

Már a 10. oldalon egész jót derültem az Egylövetű (így dőltbetűvel) márkájú szenteltvízzel töltött vízi pisztolyon. A másik, ami azért kicsit már sok volt, az a mágikus matchbox, amivel ki lehet szűrni, hogy éppen szellem, démon vagy más lény van-e a közelben – attól függően, hogy milyen színben villog a kis lámpája. Persze ez a kis kütyü marha drága és még csak nem is a legmagasabb kategóriájú, mert a harcos papnak meg luxus kivitelben van és az a legjobb. Azt a mindenit, micsoda egy marhaság… XD Celia irigyelte a pap matchboxát, azért ez nem semmi egy felnőtt, démonokkal meg más lényekkel harcoló embertől nem!? XD

Ami még nagyon feltűnt és kezdteben idegesített, de már a végén csak röhögtem rajta:

- A szemfogakat nem egy helyen metszőfogaknak hívják. A kettő nem ugyanaz!

- Ez a nő mindenkinek a lábát, az öltözködését és az alkatát nézni?

- Harcos papok: ez csak nekem tűnik furának?

- És ami még nagyon irritált, hogy a vámpírokat nagyon sokszor denevéreknek hívták. Milyen eredeti, de még csak denevérré sem tudtak változni. -.-’

Amikor megtámadják őket a vámpírok, az jó volt, mert ott legalább volt akció, de utána szinte az egész zömében arról szól, hogy Celie mennyit nyafog, és mennyire sajnálja magát. Egy önző dög. Elhiszem, hogy trauma érte, azért mert majdnem teljesen vámpírrá változott, de ez annyira nem jön át.

De miért aggódik a legjobban?

Na miért?

Azért, hogy nem fog tudni többet szilárd ételt enni, csak turmixokat! XD Ok, én is szeretek enni, de szerintem ez lenne az utolsó dolog, amire gondolnék, ebben az állapotban.

Néha eszébe jut az is, hogy hoppá, engem meg akar ölni egy csomó csúnya rossz lény. De ha engem akarnának kinyírni, akkor én elsősorban nem felejteném ezt el és emellett a családomat és a barátaimat félteném, hogy nehogy őket is belevonják és ártsanak nekik, de ez hősnőnknek nem igazán jut eszébe, csak nagy sokára.

Önzőségét az is bizonyítja, hogy amikor a titkárnője szól neki, hogy a klinikáról, ahol a legjobb barátnője (Vicki) van, sürgős hívást kap, nem is hívja őket vissza. Ezért nem értesül hamarabb Vicki haláláról, csak akkor, mikor a lány maga szól neki erről (szellemként). Nagyon sajnáltam is Vickit, amikor közölte a barátnőjével, hogy meghalt. Ekkor ugyani Celia ki is akad, de nem igazán volt hiteles a gyásza. Ha én elveszteném a legjobb barátnőmet, akkor tuti, hogy tombolnék, de hősnőnk amilyen önző disznó, néha még meg is feledkezik róla – legalábbis teljesen olyan érzést kelt az emberben.

A végén vártam picit, hátha megint lesz egy jó kis akciójelenet, de nem. :( Mikor már azt hinnéd, hogy végre kezd jó lenni, akkor úgy elrontják az írók, hogy az valami lehetetlen.

Ó, és a vége fele egy vámpírtámadás után közli Celiával a nagyija, hogy a férje, vagyis hősnőnk nagyapja félig szirén volt, így Celia is részben az. Hogy ez hogy a fenébe jön ide nem tudom, de a második rész a szirén rokonokra fog épülni. (Szerintem, mert a befejezéséből én erre következtettem.)

Mindenesetre nem igazán kapcsolódott ahhoz az adott pillanathoz, amikor közölték vele, hogy nem teljesen ember. Meg nekem erőltetettnek is tűnt ez a szirénes szál. Viszont jó volt a továbbiakban, mert hasznos kis képesség is jár ám a részben szirénséggel, de ettől még erőltetettnek éreztem.

A vége pedig igazán pocsék volt. Tudom, hogy úgy akarta megírni a két írónő, hogy felcsigázzák az olvasókat, hogy tűkön ülve várják a következő részt, de nekem nagyon erőltetett volt már a befejezés is.

Még az elején gondolkodtam a 3,5*-on, majd a 3*-on, de a vége meg úgy össze lett csapva, olyan erőltetett lett, hogy végül a 2*-nál maradtam. Nagyon el fogok gondolkodni, hogy elolvassam-e a következő részét. Ha mégis az olvasása mellett döntenék, pusztán csak azért lenne, mert kíváncsi vagyok, hogy mit tudnak még összehozni. Vajon lehet tudnak ennél jobbat is írni? 

A könyv adatai:

Kiadó: Egmont Dark

Terjedelem: 360 oldal

Kiadás éve: 2012

Fordította: Barta Tamás

Bolti ár: 3.990 Ft

Borító: 5*