Karen Chance: Megérint a sötétség

	Karen Chance: Megérint a sötétség
	Sorozat: Cassandra Palmer 1.
	A Megérint a sötétség a világhírű Cassandra Palmer-sorozat első része. Karen Chance írónő ebben a kötetben kalauzol el minket először Cassie különleges világába, ahol otthonosan mozognak a természetfeletti lények, a görög mitológia álomszerű alakjai pedig a középkori Európa szörnyeivel és modern korunk rémlényeivel csatáznak. Az olvasót az első oldaltól foglyul ejti a különös világ, ahol bármelyik pillanatban megtörténhet a legmeglepőbb fordulat is… Cassandra Palmer élete korántsem átlagos. Látomásai véletlenszerűen felvillantják neki a múlt vagy a jövő fontos pillanatait. Emiatt figyel fel rá és rabolja el még kislány korában Tony, a több száz éves vámpír. Hatalmat akar Cassie látomásaiból - mindent tudni akar üzletfeleiről,pedig azt még nem is sejti, hogy a szellemek szintén kapcsolatot tudnak teremteni a lánnyal. Két évvel Tonytól való szökése után Cassandra halálos fenyegetést kap. Ezzel véget érnek az unalmas hétköznapok, menekülnie kell a vámpír?k elől. De nem csak nevelője üldözi, nyomába erednek más vámpír nagymesterek, hadmágusok, sötét varázslók és boszorkányok is. De vajon mit akarnak a fiatal, ártatlan lánytól? Mi köze mindennek Carcasonne várának kínzókamráihoz, ahová Cassie látomásai újabban vezetnek? Sikerül-e kideríteni, valójában mi történt pontosan a húsz évvel korábban elhunyt szüleivel? "A legendákkal ellentétben a teste melegen simult hozzám, érintése olyan puha volt, mint a legfinomabb selyem. Mégsem volt több esélyem kiszabadulni szorításából, mintha acélból öntött karok fontak volna át. A pulzusom felgyorsult, az ájulás kerülgetett, amikor előrehajtotta a fejét, és megéreztem nyelve hegyét a nyakamon. Azt hiszem, egy pillanatra meg is állt a szívem, amint óvatosan megcsókolta a bőrömet, talán az ütőeret keresgélve alatta. Úgy éreztem, a vérem felismeri őt, lassabban és sűrűbben áramlo?t körbe a testemben, arra várva, hogy kiszabaduljon. Verejtékeztem, de ennek semmi köze nem volt ahhoz, hogy sokan zsúfolódtunk össze a szűk teremben. Vajon most azonnal végez velem, sok száz tanú szeme láttára? Sejthettem volna, hogy valami ehhez hasonló fog történni. Valahányszor megbíztam valakiben, elárultak. Akikbe beleszerettem, mind meghaltak. Mivel ő már amúgy is halott volt, a sorsom ezúttal sem lesz más." 99 éven aluli olvasóink számára csak nagykorú felügyelete mellett ajánlott!
Kiadó: Kelly Soroza: Cassandra Palmer #1 Eredeti cím: Touch the Dark Terjedelem: 330 oldal Kiadás éve: 2010 Fordította: Bertalan György Borító: Puhafedeles Eredeti ár: 2.980 Ft	Kedvenc rész: Mikor Cassie Tomas testében volt és mint ember egy vámpír szemével látott. Ez furcsa volt. A másik pedig, mikor Cassie visszament az időben, azok közül mindegyik rész tetszett. Kedvenc szereplő(k): Cassie, Mircea, Billy-Joe és talán Pritkin, de ő inkább még semleges karakter a számomra Legutálatosabb szereplő: Tomas Mélypont: nem volt Történet: nagyon eredeti, hasonlít a Tündérkrónikákra, de nem ugyanolyan! Borító: 3*

A húgomnak egy ideje már megvan a sorozat első három része, de a fülszöveg alapján nekem olyan „tucat vámpíros könyv”-nek tűnt, így sokáig nem akartam elolvasni. Meg különben is a Kelly abbahagyta a fordítását, akkor meg mi értelme elkezdeni?

Igen ám, de jött a nagy oroszlán, a Cor Leonis kiadó ás átvette a jogokat, így a sorozat folytatódik. Már meg is jelent a 4. rész, mely A hajnal átka címet viseli.

Ezután is elkezdődött a Cassie Palmer láz én pedig kíváncsi lettem rá, hogy mi ez a régi-új őrület már megint. Emellett Gretty és Zenka is oda meg vissza van a sorozatért, no meg Pritkinért, ezért gondoltam, hogy olyan rossz akkor már csak nem lehet.

Ráadásul én imádom a Tündérkrónikákat, és azt mondták, hogy nagyon hasonlít rá. Így már aztán tényleg kihagyhatatlannak tűnt. ;D

Aki viszont egy újabb MacKayla Lane-re számít, az csalódni fog. A mi Cassandránk ugyanis sokkal talpraesettebb, mint Ms. Lane volt kezdetben. Ez persze nem is csoda, hiszen Ms. Palmer kislány korától kezdve egy gengszter vámpír mellett nevelkedett, akitől aztán megszökött. A kislány ugyanis látta a jövőt vagy néha a múltat, emiatt a vámpírnak szüksége volt rá, így megölte Cassie szüleit, hogy aztán felnevelje és kiképezze a lányt saját kis birodalmának építgetésére. Ebből lett elege a lánynak, így meglógott, emiatt pedig a férfi meg akarja őt ölni/öletni.

Mint azt fentebb írtam, mielőtt hozzákezdtem a könyvhöz, elolvastam néhány kritikát, főleg azoktól, akiknek megbízom az ízlésében, és csak alátámaszthatom az állításukat, miszerint nem egy könnyű olvasmány. Ez azért van, mert az írónő egyszerre túl sok információt zúdít olvasói nyakába, és így van, hogy egy-egy párbeszéd néha követhetetlen volt számomra, illetve többször is neki kellett futnom, hogy megértse ki miről milyen kórról beszél. Ez a túlzott információáradat pedig a regény rövidsége miatt még szembetűnőbb.

E mellett pedig a regény „in medias res” módon kezdődik, ahol Cassie már menekülni kényszerül az üldözői elől. Ő ugyan elkezdi mesélni, hogy ki, s miért, de az eleje akkor is eléggé zavaros volt, és csak a történet előrehaladtával értettem meg, hogy mi miért is történt/történik.

A könyvről olvasott véleményekben az tűnt még fel, hogy sokan az első részen kínkeservesen szenvedik magukat végig, és igazából nem is tetszik nekik annyira, így van, aki fel is adja az első kötet után. Nos az én véleményem az, hogy már az első részt imádtam! Olvastatta magát, bár jóllehet tényleg lassabban haladtam vele, mint általában szoktam a könyvekkel. De ha egyszer Cassie akcióba lendül (vagy keveredik) ott nincs megállás és csak úgy pörögnek az események. Külön tetszettek azok a jelenetek, ahol Cassie visszament a múltba és maga is részt vett benne. Ha tudom, hogy ez egy ilyen látós, időutazós könyv, akkor már hamarabb elkezdtem volna. :D

Néhány szereplő:

Cassandra (Cassie) Palmer: ő a mi főszereplőnk. Egy energikus, dinamikus karakter. Maga a történet is az ő szemszögében van megírva. Nagyon megszerettem, mert ugyan kemény nőci, de az írónő nagyon jól megtalálta az egyensúlyt a harcos amazon és a lágy szívű nő között. Emellett okos is, nem kell minden választ vagy megoldást a szájába rágni.

A kedvencem pedig a tehetsége, hogy látja a múltat és a jelent is. De ki ő valójában? Erre választ is kapunk meg nem is.

Pritkin: Sokak kedvenc férfi karaktere és nem csak a sorozatból. Ő egy mágus, akinél mindig van: gránát, kések, pisztolyok, mágikus lötyik, vagyis egy egész fegyver arzenál. Mindig tettre kész a pasas. Viszont még tudtam meg róla túl sokat, semleges karakter számomra, viszont mégis felkeltette az érdeklődésemet annyira, hogy kíváncsi legyek rá, mi lesz vele a továbbiakban. Jelen állás szerint viszont gyűlöli főhősnőnket.

Mircea: egy nagyon erős vámpír, no de még közülük is kitűnik azzal. Hogy ő a bátyja a híres Drakulának. Elejében még ő is semleges volt számomra, de aztán megszerettem. De hogy miért, azt nem tudnám megmondani. Ő Cassandra segítségére van, de persze nem mindenféle hátsó szándék nélkül.

Billiy-Joe: ő egy olyan vicces szellem, aki Cassandrával él, és a lány legjobb barátja. Kölcsönösen segítenek egymásnak, bár néha jobban érdeklik a nők és a casinók, de akkor is egy pozitív és szerethető karakter.

Tomas: szintén egy nagyon erős vámpír, aki sokáig Cassie barátja, ám kiderül róla, hogy egy kétszínű alak, amiért hősnőnk nagyon megharagszik rá. Számomra a negatív karakterek közé tartozik. Véleményem szerint olyan karakter, akit nem nehéz dróton rángani a meggyötört lelke miatt.

Ők voltak azok a karakterek, akik jobban megfogtak jó vagy rossz értelemben egyaránt. Van még ugyan 2-3 szereplők, akik szintén fontos szerepet töltenek be  a történetben, de róluk szándékosan nem írok, mert akkor már tényleg erősen spoileres lenne a bejegyzés.

Összességében nézve:

Nem egy olyan szórakoztató könyvről van szó, mely nem egy könnyű olvasmány, nem egy olyan regényről van szó, amit bárhol és bármilyen körülmények között lehetne olvasni. Azt is mondhatnám, hogy megköveteli magának a figyelmet, amit azzal ér el, hogy mindig történik benne valami, sosincs megállás. Ettől az olvasónak egy percre sem lankad a figyelme, s mire észbe kap, már a történet felénél jár. Bár meglehet egy picit akkor is lassabban lehet vele haladni, mint általában.

Külön meg kell említenem, hogy nem igazán szoktam kedvelni a könyvek női főszereplőit, de Cassandra egy nagyon ritka kivétel, szinte azonnal megszerettem. :o)