Fülszöveg:
A vámpír horda 150 évnyi pokoli kínzása után, Lachlain, a
Lykae (vérfarkas) klán királya kiszabadul fogvatartói kezéből. Bizonytalan,
tele gyűlölettel mégis megtalálja társát egy finom és törékeny vámpírban, aki
után már 1200 éve vágyódik. Emmaline Troy a félénk, mindentől óvott félig
vámpír félig valkyrie fiatal életében először (még csak 70 éves) utazik
Párizsba, nagynénjei féltő védelme elől, hogy információt gyűjtsön szüleiről. A
dühödt Lykae elrabolja és egyik pillanatban gyengéden viselkedik vele, ám
amikor ráébred, hogy vámpír, őrjöngeni kezd…
Ez volt az első
paranormál-romantikus és urban fantasy könyv, amit legelőször olvastam még
2009-ben. Sok szép emlék fűz ehhez az időszakhoz, így ez a könyv is ide
tartozik, annak ellenére, hogy 3*-ot adtam neki. Akkor, mivel ez volt az első
regényem is egyben, ami nem kötelező olvasmány volt és nem a Harry Potter,
rögtön beleszerettem, de így, hogy már a következő részeket is olvastam és most
ezt is újra elolvastam látom csak, hogy nem az igazi, és eléggé… hogy is
mondjam… klisés, de nagyon.
Kresley Cole |
Emma meg egy
elkényeztetett, hisztis királykisasszony szerepébe volt öltöztetve, aki
ráadásul még vézna is és gondoskodni is képtelen magáról. Egy idő után
legszívesebben a fejét vertem volna a falba (az övét, nem az enyémet), hogy már
megint nyafog valamiért.
Emma, mint azt megtudjuk
a könyv folyamán, az utolsó vámpírnő, vagyis félvámpír-félvalkűr, és több
mindenkinek is fáj rá a foga. Kezdjük a vérszomjas Ivóval, aki a vámpírkirályi
címre hajt, majd maga a vámpírkirály Demestriu is, miután megtudja, hogy Ivo is
keresi és a macsó és agyonra gyötört lykae király is. A pici Emma pedig nem is
sejti, hogy miért? Végül kiderül, hogy ő a vámpírkirály, Demestriu lánya. Az
egész könyvben végig megy ez a szál, vagyis hogy Emmaline-t üldözik, de közben
még csak egymásba szeretnek a lykaeval, amiből utána szép kis bonyodalmat lehet
kerekíteni. Emmát „el is rabolják”, amitől Lachlain majd megőrül és a
keresésére indul. Emma igazából elmegy az elrablójával, hogy találkozzon
Demestriuval, majd valóban az édesapja kastélyában köt ki, de apuci végezni
akar soha nem látott lányával, mert veszélyt jelent a koronájára. Emma pedig
tudja, hogy ezt csak egyikőjük élheti túl.
Vártam, hogy milye jó
lesz az ütközet, amikor a végén megküzdenek Emma és az apja, Demestriu, vagy
Demestriu és Lachlain (nekem mindegy lett volna), ehelyett kész vicc volt,
ahogy Cole megoldotta ezt a dolgot. Szerintem valami paródiának illett volna
be. -.-
A valkűr nagynéniket
viszont imádtam, de még mennyire! Nïx és Regin a két kedvencem lett, de
kíváncsi vagyok még Luciára is, és ha már itt tartunk, akkor az ő jövendőbeli
farkasára Garrath-re is, valamint az ő történetükre. :o) Azután ott van még
Bowen, Lachlain unokatestvére, akire még kíváncsi voltam anno, de mivel az ő
könyve már megjelent magyarul, így el tudtam olvasni, és a kedvencem lett. :D
Aki még érdekes karakter
lehet az Lothair, bár fogalmam sincs, hogy vele mit fog kezdeni az írónő,
mondjuk legkedvesebb valkűrömmel, Nïx-el sem.
Nïx-et külön is
megemlíteném, mivel ő a valkűr rend jósnője, bár ő jobban szereti a
„sorselemző” kifejezést, és kissé elmebuggyant szegénykém, de hát na, mi nem
lennék azok, ha folyton olyat látnánk, amit nem akarunk? :o) A következő
kötetekben is fog szerepelni, de mindig csak rövidebb időkre, viszont úgy
tudom, hogy Cole neki is tervez saját könyvet, amit nem győzők kivárni, de majd
csak megleszek addig is valahogy… XD
Szóval Nïx végig tudta,
hogy Emmával mi fog történni, de ahogy az egy jó orákulumhoz illik, csak
ködösen fogalmaz, illetve információkat tart vissza. :o)
Összességében nézve:
Az alaptörténet nagyon jó
lett volna, de Emma nyafogó, hisztis, elkényeztetett karaktere kiakasztott és
ezen a dühöngő őrült lykae király, Lachlain csak rontott, hogy a végén lévő
„küzdelemről” ne is beszéljünk. Bevezető kötetnek azonban azt mondanám, hogy
nem volt olyan rossz, hiszen sok információt megtudhatunk a valkűrökről és a
lykaekról egyaránt, plusz még néhány más teremtményről, ha nem is olyan nagyon,
de apró morzsákat kapunk, valamit rengeteg, a későbbi könyvek főkaraktereit is
megismerhettük, illetve találkozhattunk velük.
Úgy gondolom, hogy aki
még sose halott Kresley Cole Halhatatlanok alkonyat után c. sorozatáról, az ne
ez alapján a kötet alapján ítélje meg, mert ez csak egy bevezető kötet, a
későbbiekben sokkal jobb lesz. Bár hozzá teszem, hogy első olvasatra nekem is
tetszett, ezt az értékelést már újraolvasás után és a sorozat többi kötetének
ismeretében írtam.
Kiadó: Ulpius-Ház
Sorozat: Halhatatlanok alkonyat után
Terjedelem: 410 oldal
Kiadás éve: 2009
Fordította: Berki Judit
Borító: Puhafedeles
Eredeti ár: 3.499 Ft
A sorozat további részei:
2. Vámpírszerető
3. Vámpírharc
4. Vámpírvér
5. Vámpírzóna
6. A démonkirály csókja
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése